A. Túri Zsuzsa: Post mortem (Post mortem in English)

Nem akarok a föld gyomrában 
rohadni
nem 
kell 
márvány kőlap, virág, vagy kereszt,
remélem könnyű lesz nektek elfogadni,
hogy mi eddig tartott, 
végleg 
elereszt.

Tisztulni akarok, 
dobjatok a tűzbe,
hadd legyek 
füstfelhő, pernye, hamu, por,
csak dalban maradjak, 
emlékekbe fűzve,
ne 
legyen 
imádság, vagy halotti tor.

Két kiló 
hamumat 
szórjátok a szélbe,
s mazsolaszín égen, üstökös legyek,
olvadjak 
pörögve a díszletbe, 
végre,
szippantsanak be a 
végtelen terek.

No rotting in the gut of the earth
as feed,
I do
not want
a marble ledger, blooms or cross of wood,
I hope you!ll all easily concede,
that what had held me
will loose
its hold for good.

I want to be cleansed,
throw me to the fire,
let me be
dust, smoke-cloud, ash, fire-flake,
but remain in song,
to memories aspire,
let there
not be
prayers or a wake.

Cast my two kilos
of ashes
to a windy blast,
let me, on raisin-hued skies, be a comet's trace,
and twirling,
blend with the scenery,
long last,
to be sniffed up
by endless space.