rezzenetlen arccal ne gázolj át a léten
lassíts
minden nap új csoda
mi egyszeri meg nem ismételhető
nézd csak
ott az a kis ibolya
minden bájával neked virul
a sármány trillája is tiéd lehet
ha hallgatod
ne csak nézz de láss is
dicsérj
kedvesed blúzát frizuráját szó nélkül ne hagyd
hozzád szól minden női praktika
anyád kezét addig csókold míg teheted
mosolyod kulcs
sok ajtót megnyit
és nevess
nevess
nevess sokat
hagy újuljon meg lelked
szemed a földre ne csak az égre vesd
hisz itt vagy otthon
s időd oly rövid