Elekes Ferenc: Zimsko veče (Téli este in Serbian)

Mentünk a ködben,
csak annyit láttunk a világból,
amennyit ismertünk belőle,
mondhatni semmit.

De láttunk mégis egy fagyott
madarat, koldust, tántorgó
részeget, hunyorgó fényt,
mondhatni mindent.

U magli smo išli,
od sveta tek toliko videli
koliko smo ga poznavali,
reklo bi se ništa.
 
Ali smo ipak videli jednu
smrznutu pticu, prosjaka,
pijanca, žmirkajućeg sjaja,
reklo bi se sve.