Turczi István: Dva trena mržnje (Két perc gyűlölet in Serbian)

Villanófény, óra indul.
Arcizom se rezdül;
allűrmentes koncentráció.
Betartani a játékszabályt.
Az üldözés célja az üldözés.
A kínzás célja a kínzás.
 
Egy a cél, s a célkereszt.
A mozdulat a szándékra
merőleges.
A tekintet is aláaknázva.
Itt te nem lehetsz
szőke és kékszemű.
Ép a múltad, más a logikád,
öntörvényeid szerint élsz
és gondolkozol,
tehát átmenetileg
bevégeztetett.
 
A kör
az esetek többségében
bezárul.
Menekülésed útját elzárja
a bomló lelkiismeret.
Elkárhozni kellene.
El, nagyon messzire.
A bűn,
ó,
hogy összezsugorítja a szívet.
 

Blic, sat krene.
Mišić lica zadrhti:
koncentracija bez alira.
Držati se pravila igre.
Cilj gonjenja je gonjenje.
Cilj mučenja je mučenje.
 
Jedan je cilj i krst cilja.
Na nameru pomak je
okomit.
I pogled je miniran.
Ti tu blond i plavook
ne možeš biti.
Prošlost ti je netaknuta, a logika drugačija,
prema vlastitim zakonima živiš
i razmišljaš,
dakle privremeno
je okončano.
 
Krug
u većini slučajeva
se zatvara.
Put bekstva ti
savetst u raspadu zatvara.
Trebalo bi proklet postati.
Trebalo bi u dalj nestati.
Greh,
oj,
srce kako potlači.