Ady Endre: ЭНДРЕ АДИ - А ДОМА БАРЧУК (Itthon az urfi in Russian)

Óh, csak itthon urfi, az urfi:

Törött, paraszti pajtásokkal

Busan-vidáman foly a beszéd:

Jó a feleség s nincs feleség.

Jön szurtos hadja a kicsiknek

S régi apjukat nézem bennük:

Roncs már is mind s vénségre szakadt.

Szólok csöndben: el ne hagyd magad.

Iszonya az öregedésnek,

Feleségtelen csintalanság,

Áve, akitől csoda ered.

Gyerek, aki gyerekért gyerek.

Hisz harminc éve így csatangol

Szegény fejem s bölcsen csinálja:

Tul az igás és malmos körön

Néha mégis elfog az öröm.

Néha mégis urfi az urfi,

Öreg cimborákat sajnálhat

S tán sokat sir, de hogyha lehet,

Gyermekül old szivet és nevet.

1914, június

Ох, барчук он лишь дома барчук:

С траченым мужичьем из дружков

Потекут речи, грустны-важны:

Куды ж без жены зря нет жены.

Вон и замурзаны мал мала;

Узнаю отцов их давешних:

Всех сшибла, измочалила жизнь.

Чего же ты, бормочу, держись.

Оторопь и ужас старенья,

И бессемейная вольница;

Аве, будь: чудо лепящие

вспять, детства ради, дети еще.

Ведь не зря ж так лет тридцать носит

Её, мою забубенную:

И меж гужами воловьими

Случается вдруг радость ловим.

Случается и барчук барчук,

Ну и дружков пожалеть не грех,

И слезу смахнешь, и по-детски

Рассмеёшься, вызволишь сердце.

июнь 1914