Ady Endre: Crăciun (Clopot sună) (Karácsony (Harang csendül) in Romanian)

I.           

Harang csendül,

Ének zendül,

Messze zsong a hálaének,

Az én kedves kis falumban

Karácsonykor

Magába száll minden lélek.

Minden ember

Szeretettel

Borul földre imádkozni,

Az én kedves kis falumba

A Messiás

Boldogságot szokott hozni.

A templomba

Hosszú sorba

Indulnak el ifjak, vének,

Az én kedves kis falumban

Hálát adnak

A magasság Istenének.

Mintha itt lenn

A nagy Isten

Szent kegyelme súgna, szállna,

Az én kedves, kis falumban

Minden szívben

Csak szeretet lakik máma.

II.           

Bántja lelkem a nagy város

Durva zaja,

De jó volna ünnepelni

Odahaza.

De jó volna tiszta szívből

- Úgy mint régen -

Fohászkodni,

De jó volna megnyugodni.

De jó volna mindent, mindent

Elfeledni,

De jó volna játszadozó

Gyermek lenni.

Igaz hittel, gyermek szívvel

A világgal

Kibékülni,

Szeretetben üdvözülni.

III.           

Ha ez a szép rege

Igaz hitté válna,

Ó, de nagy boldogság

Szállna a világra.

És a gyarló ember

Ember lenne újra,

Talizmánja lenne

A szomorú útra.

Golgota nem volna

Ez a földi élet,

Egy erő hatná át

A nagy mindenséget,

Nem volna más vallás,

Nem volna csak ennyi:

Imádni az Istent

És egymást szeretni...

Karácsonyi rege

Ha valóra válna,

Igazi boldogság

Szállna a világra…

I.

Clopot sună,

Cânt răsună,

Imensă recunoștință,

În sătucul meu drăguț,

La crăciun

Sufletele-s la căință.



Mic cu mare

Cu mirare

La rugă se apleacă,

În sătucul meu drăguț

Și Mesia

Avea s-aducă slavă. 



Înspre templu

Șirul e lung,

Pornesc bătrâni, tineri,

În sătucul meu drăguț

Vin a slăvi

Pe Domnul măreției.

Parc-aci jos

Un falnic Domn

Ar sufla milă, revine,

În sătucul meu drăguț

În inimi,

Azi avem iubire.

II.

Inima de vacarm urban

E crispată.

Ce bine ar fi a slăvi

Ca acasă.

Bine ar fi din inimă

- Ca în trecut -

A se ruga,

Bine ar fi a se curma.

Bine ar fi totul, totul

A omite,

Bine ar fi jucând, copil

Se menține.

Prin crez just și suflet nou,

Cu lumea

A se uni,

În dragoste se mântui.

III.

Dac-acest basm ar fi

O confesiune,

Oh, ce bucurie

S-ar lăsa pe lume.

Și omul culpabil

Om s-ar face iar,

Talisman i-ar fi,

La drumul trist, bizar.

Nu ar fi Golgota

Pe pământ, traiul,

O singură forță

Ar răzbi cosmosul,

Nu ar fi și alt cult,

Ar fi doar unic:

De a slăvi Domnul

Și a se iubi...

Basme de Crăciun

Dac-ar fi cutume,

Oh, ce bucurie

S-ar lăsa pe lume...