A vár fehér asszonya (Hungarian)
A lelkem ódon, babonás vár,
Mohos, gőgös és elhagyott
(a két szemem, ugye milyen nagy?
És nem ragyog, és nem ragyog.)
Kongnak az elhagyott termek
A bús falakról rámered
Két nagy, sötét ablak a völgyre
(Ugye, milyen fáradt szemek?)
Örökös itt a lélekjárás,
A kripta-illat és a köd.
Árnyak suhognak a sötétben
S elátkozott had nyöszörög.
(Csak néha, titkos éji órán
Gyúlnak ki e bús, nagy szemek.)
A fehér asszony jár a várban
S az ablakon kinevet. Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://mek.oszk.hu |
|
The white woman of the castle (English)
My soul is an old haunted castle,
decayed, deserted, disdainful,
(See how big, how large my eyes glow?
But they don’t sparkle, they don’t sparkle.)
Abandoned rooms resound in the void.
Two big dark windows are staring
at the valley through the gloomy walls,
(See how tired they are, how weary?)
Transit of souls here is everlasting,
with fog and crypt-smelling odour.
Shadows whoosh in eery darkness
while damned army forces whimper.
(Every now and then, at the secret hour
these gloomy eyes are burning bright.)
The white woman roams through the castle
and laughs out loud into the night.
Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | K. P. |
|