A varró leányok (Hungarian)
ELSŐ
Lyányok, lyányok: lakodalom, Oh, be sok szép népe vagyon! Sok fehér ing: bő az ujja, Libeg-lobog, ha szél fujja.
MÁSODIK
Sem hegedű, se cimbalom, Beh szomorú lakodalom! Mintha orruk vére folyna - Dehogy lennék menyasszonya!
HARMADIK
Jaj, ki vágyna menyasszonynak, Akit harangszóval hoznak! Gyászos ének búg előtte: Sírva mennek esketőre.
NEGYEDIK
Nem menyasszony, - vőlegény volt: Hat legény hoz zöld koporsót, Apja, anyja sír előtte, Keserves a menyegzője.
ÖTÖDIK
Apját, anyját jól ismerem, Megmondanám, de nem merem, Mert a szívünk megdöbbenne... Egyikünké megrepedne.
ELSŐ
Lyányok, lyányok, vegyetek fel Fehér ruhát s jőjetek el Ma csak halott-látni,... holnap Kivinni zöld koporsómat.[1]
[1] Szokás néhol az ifjan elhunytnak koporsóját zöld színre festeni s halálát ezzel mintegy megszépíteni. A halottvivők ily esetben a kimúltnak legény-vagy leánytársai, ünnepi öltözetben. A. J.
|
|