Szendrey Júlia: Bölcső mellett

Mondják: iszonytató vihar dúl
Mennydörgés, villám oda kinn,
Hogy a felhők, mint sötét árnyak
Nyargalnak a szél szárnyain...
Csöndes szobám egyik zugában
Én egy kis bölcsőt ringatok,
Szivem májusnak verőfénye,
Viharról én mit sem tudok!

Mondják: két ellenséges tábor
Egymással véres harczra kelt,
S nem hallani mást a világon
Mint csatazajt, fegyverzörejt...
Csöndes szobám egyik zugában
Én egy kis bölcsőt ringatok,
Szivem a béke olajága,
Csatákról én mit sem tudok!

Mondják: gyűlölség és gonoszság
S bűnök tanyája ez a föld,
Hogy szerelem, barátság álarcz,
Mit az önzés magára ölt...
Csöndes szobám egyik zugában
Én egy kis bölcsőt ringatok,
Szivem a szeretet oltára,
Gyülölségről mit sem tudok!

Szentély e hely, sarut leoldva
Lépek csak által küszöbén,
S e bölcső mellett, mint oltárnál
Szent áhítattal állok én:
Feledve minden e világon
Mig e kis bölcsőt ringatom,
Míg égi dalként gyermekemnek
Halk pihegését hallgatom.