Beöthy László: Poéta Bánat
Poéta Bánat (Hungarian)Mindenkinek jut bánat e világon, Szegénynek, dúsnak megvan a baja, S bár hangosabb a koldusok jaja, Király nyakán is ott feszül a járom.
Ha rosz fogad van és fáj néha-néha, Vagy elhagyott csalfán a kedvesed, A buját ép ugy megszenveded, Légy bár hentes vagy légy — mint én — poéta.
De mig mások sírnak vagy átkozódnak, Mindent a sorsra, úristenre rónak, Ha őket bármi aggság, bánat érte:
Mi egyet sirunk, búsulunk is egyet, De aztán versbe szedjük a keservet És öt forintot vágunk zsebre érte.
|
TranslationsGermanPoeten Kummer Mucsi Antal Request a translation |