Békássy Helén: Erdőben
Erdőben (Hungarian)E régi tölgyek rejtett sűrűjében, Hol árnyat ád a lomb, és dalt a fészek — Sok csendes órát — álmodozva ébren — Elheverészek.
Nemrég a nagy világ zajgott köröttem, Kiséröm volt sok édes, büszke álom, — De vissza tértem ide szárnyszegetten . . . Pihenni vágyom!
Itt gerle búg, madár szól lágyan, tisztán,, Fűt, fát megérint a tavasznak ujja. S a szív remélni kezd, hogy majd ő is tán Szerethet újra.
Halkan szivem — közéig az est, már csend ül A lombokon, — nem kezd madár se dalba, Ne álmodj' te tavaszrul, szerelemrül — Meg vagy te halva!
|
TranslationsGermanIm Wald Mucsi Antal Request a translation |