Móricz Zsigmond: Magyar fa
Magyar fa (Hungarian)A rámcsodáló arcok szembefordúltak, a hódoló szemek fejszét meredeznek, a szavazó szájak pereatot üvöltenek.
Magyarságom életalmájáról, le akarják hámozni a magyart.
Magyarnak: alma, embernek: gyümölcs; szabjátok; vágjátok, zúzzátok, minél mélyebbre juttok, annál almább: a legmélyén, a kis barna magban, az egész terebély almafa ott van s ágadzik, bogadzik, leveledzik s gyümölcsöz nektek.
Nyugalmukban megzavart boldogok az Igazság tömérdeksége tövén galyakra, levelekre, a harasztra esküsznek. Igazság mind: igen, de az Igazság hulló törmelékei, árnyékában tengődő igenek.
A fa enyém, az egeket verő, melynek ágain madarak fészkelnek s gyümölcsén élnek. A fa enyém s ti mindenek, övéi és evői,
én vagyok a Fa.
És létem kiterítem, jöjjetek, gyönyörködjetek, vígadjatok, lakmározzatok rajtam!
1920. február
|
TranslationsGermanUngarische Baum Mucsi Antal Request a translation |