Örkény István: Visszatért a Földre a Magyar holdrakéta Beszélgetés a két utassal 1

- Örülök, hogy e nagyszerű teljesítmény után itt üdvözölhetem, a kelenföldi állomás föllobogózott restijében.

- Én is örülök, hogy itt lehetek.

- Mindenki kíváncsi önre. Mondjon magáról valamit.

- Ugyan mit? Olyan vagyok, mint más.

- Maga túl szerény.

- Nem szoktam lebecsülni saját képességeimet. Most is ötvenezer jelentkezőből választottak ki, pedig magas vérnyomásom és tériszonyom van.

- Hogy történt ez?

- Több helyen dolgoztam fontos beosztásban, és mindenünnen a legmelegebb ajánlásokat terjesztették a bizottság elé.

- Idézzen egyet.

- A VII. kerületi Frühauf Adél Bábaképzőből, ahol utoljára dolgoztam, azt írta a személyzeti osztály: "Olyan képességekkel rendelkezik a bábaképzésben, melyek az űrutazásra is alkalmassá teszik."


- Ön csakugyan rendkívül tehetséges lehet. Bizonyára már kora ifjúságában vágyott a Holdba repülni.

- Az igazat megvallva, ez a gondolat meg se fordult a fejemben.

- Hát mit szeretett csinálni?

- Kizárólag ürgét önteni.

- Ürgét? Milyen célból?

- Csak úgy. Szerettem az ürgelevest.

- Akkor hogy esett önre a választás?

- Azt nem tudom. Éppen a Rókus kórházban gyógykezelték súlyos gyomorfekélyemet, amikor egy tudósokból álló küldöttség lépett ágyamhoz: "Fogadja jókívánságainkat az elvtárs. Magát fogjuk fellőni a Holdba." Hát mit lehet erre mondani?

- Ön mit mondott?

- Semmit, mert a gyomorszonda kilógott a számból. Csak integettem.

- És most mondjon nekünk valamit a Holdról!

- Földünket kísérő égitest, mely mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk; emiatt felszínének hátsó fele innen nem látható.

- Észrevett valami egyebet is?

- Mit kellett volna?

- Például, hogy van-e élet a Holdon.

- Jó, hogy szól, mert ez bizonyára másokat is érdekelni fog. A Hold felszíne ugyanis annyira lukacsos, hogy én, ivóvizem nagy részét föláldozva, megpróbáltam ürgét önteni.

- És sikerült?

- Nem.

- Eszerint nincsenek ürgék a Holdban?

- Nincsenek.

- Ne legyünk telhetetlenek! Már az is nagy szó, hogy szerencsével megjárta ezt a nagy utat, és most jó egészségben üdvözölhetjük hazai földön.