Petőfi Sándor: Best-Laid Plans (Füstbement terv in English)

Egész uton - hazafelé -
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?

Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.

S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.

S a kis szobába toppanék...
Röpűlt felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán.

1844

On the wagon ride — all the way —
I pondered no other:
What words will I speak to my dear
Long-ago-seen mother?

Will I whisper sweet and tender
To greet her, in case
Her arms, that once rocked my cradle,
Offer their embrace?

Thoughts a-plenty crossed my mind
Elegant and profound,
As the time appeared to stand still,
Though the coach rushed homebound.

Stepped into the modest chamber …
My mother flew to me …
I clung to her lips … silently …
As fruit clings to its tree.