Petőfi Sándor: Death of a small boy (Kisfiú halálára in English)

Alig hogy kivettek a bölcsőbül,

Kis fiúcska, koporsóba tettek;

Volt-e méltó a világra jőnöd?

Mi haszna volt rövid életednek?

Balga kérdés! te eleget éltél,

Bármi hamar végezéd be pályád;

Hány nem érte meg, amit te? ámbár

Késő vénség görbitette vállát.

Te megérted kurta életedben

A magyar nemzet föltámadását,

Te hallottad e szent zajt, s magad is

Kiáltottad: éljen a szabadság!

Pest, 1848. április

Little boy, you barely left the cradle,

When they took you, put you in a casket;

Was it worthy coming into this world?

What use was the brief time that you lasted?

Foolish this question! You lived long enough,

No matter what your time was on the track;

How many did not see what you had seen?

Yet all the years had doubled up the back.

In your short life, you had a chance to see

The Magyar nation rise, be hearty, hale,

Heard these sacred noises and you even

Cried out aloud: let freedom live, prevail!