Petőfi Sándor: Háborúval álmodám…

Háborúval álmodám az éjjel,

Háborúba hítták a magyart;

Fölhivó jelül, mint hajdanában,

Országszerte járt a véres kard.

S fölriadt a véres kard láttára,

Akinek csak egy csepp vére volt.

A szabadság drága koszorúja,

Nem hitvány pénz volt a harci zsold.

Épen e nap volt menyegzőnk napja,

Az enyém, leányka, s a tiéd;

S én, hogy haljak a honért, elhagytam

Házasságunk első éjjelét.

Úgye, lyányka, a menyegző napján

Menni és meghalni, szörnyű vég?

És mégis, ha rákerülne a sor,

Ugy tennék, mint álmomban tevék.

Szalkszentmárton, 1845. aug. 20. - szept. 8. között