Petőfi Sándor: Dear Doctor (Drága orvos úr in English)

"Drága orvos úr!" szólék eszemhez,

"Látogassa meg csak szívemet;

Látogassa meg, kérem... roszul van...

És gyógyítsa ki, ha még lehet.

Nagy bizalma van szivemnek önben,

Mert ön már többször segíte rajt.

De siessen, kérem, csak siessen,

Még talán elűzheti a bajt."

És az ész, ez a jó háziorvos,

Nem késett, hanem lesietett,

És megrémült és fejét csóválta,

Meglátván a vérző beteget;

S így kiálta föl: "Fiatalember,

Mit cselekszik ön, az istenért?

Sebe mélyebb s szélesb a Dunánál -

Mért is nem vigyáz magára, mért?

De legyünk csak egy kis türelemmel,

Még talán... talán segíthetek."

Szóla, és a sebet megvizsgálván,

Abba balzsamot csepegtetett.

"Ah!" felelt a szív, "ön a reménynek

Balzsamát használja?... hagyjon föl...

Kínom szörnyü... gyógyuljak, vagy haljak!...

A reménység sem gyógyit, sem öl."

Pest, 1845. augusztus

"Dear Doctor!", I addressed my intellect,

"Would you call? My heart is injured, ill;

come, for he is feeling very bad, and

cure if there's a chance for curing still.

My heart has ample confidence in you,

More than once you helped it, let me say.

But hurry please, do hurry if you can,

Woes perhaps can still be chased away,”

Intellect, that great and good physician,

Tarried not: I called, and he was there,

Then horror-struck, he shook his head as he

saw the bleeding patient needing care;

"Young man, for God’s sake…" he loudly exclaimed,

“What are you doing?"...  then with a sigh:

"Deeper your wound, wider than the Danube,

Why don't you take care, I ask you, why?

But let us for now be calm and patient,

I may be able to help a bit."

He said and then, examining the wound,

Started dribbling balsam into it.

"Ah," the heart then asked: “are you applying

Hope's balsam?... my need that will nor fill…

Horrid my pain... let cure or death be mine!...

Hope's in vain, will neither cure nor kill.".