Balázs F. Attila: Iubita poetului (A költő szerelme in Romanian)

Azt csinálom veled
mint a tavasz a cseresznyefával-
mondta a költő-
erdei gyümölcsöt mogyorót
és csókot szedek neked

a lány nem mond semmit
csak néz és mosolyog
mosolyog és néz
gyöngéd és hamis
rajongó és sajnálkozó szemekkel

csak néz és mosolyog
mint anya mint testvér
mint ringyó mint légikisasszony
mint aki alatt megmozdul a föld
mint akiben megmozdul valami

és másnap vagy harmadnap
és tegnap és tegnapelőtt
más férfi ágyába fekszik
unottan és ledéren
mint viharban megtépázott
cseresznyeág

Aşa voi proceda cu tine
ca primăvara cu cireaşa -
spuse poetul -
fructe de pădure alune
şi săruturi am să-ţi culeg

fata nu spune nimica
doar se uită şi zâmbeşte
zâmbeşte şi se uită
cu ochi gingaşe şi afectate
admiratoare şi pline de milă

doar se uită şi zâmbeşte
ca o mamă ca o soră
ca o curvă ca o stewardesă
sub care se mişcă pământul
în care se mişcă ceva

şi a doaua zi sau a treia zi
şi ieri şi alaltăieri
se culcă în patul unui alt bărbat
plictisită şi depravată
ca o creangă de cireaşă
vătămată de furtună