Weöres Sándor: From that boundless inner me (A belső végtelenből in English)
A belső végtelenből (Hungarian)A belső végtelenből néhanap még kitekintek arcomon keresztül: felhőt látok, vagy csillag fénye rezdül. Romlik szemem, már ez is elmarad, a külvilág rám-zárja kapumat s ott maradok, hol nincsen föld, csak ég; nincs esemény meg tünemény varázsa, se felszín, látszat, habzó semmiség, csak a valóság békés ragyogása, mérettelen, számtalan, névtelen, vágytalan, változatlan szerelem.
Kapumnál a lázas világ megáll: „Őrült! Önző! Áruló!” – kiabál. Várjatok, pékműhely van odabenn, majd táplál még most forró kenyerem."
|
From that boundless inner me (English)Sometimes I peer from that boundless inner me The fevered world is by my gate, it dwells:
|