Fodor András: Titkosírás
Titkosírás (Hungarian)Ne hidd, hogy ezek a szőke ágak felejtik titkukat, mikor tavaszi gyönge csibéit álomra hajtja a nap, mikor a mézgás lombtetőkön megduzzadt hold alatt a gyönyör átlóiból égig robban a pillanat.
Mikor az éjen átvilágol a térd, a váll ive, mikor sikamló bőr a bőrnek súgja: ne menj el messzire! Tenyerem iksze, ipszilonja legyen a testesült ige, felejtsd magad örökre ónnal írt hűvös redőibe.
|
Request a translation |