Fodor András: Šifra (Titkosírás in Serbian)

Ne hidd, hogy ezek a

                szőke ágak

        felejtik titkukat,

mikor tavaszi gyönge csibéit

        álomra hajtja a nap,

mikor a mézgás lombtetőkön

        megduzzadt

        hold alatt

a gyönyör átlóiból égig

        robban a pillanat.

Mikor az éjen átvilágol

        a térd, a váll ive,

mikor sikamló bőr a bőrnek

        súgja: ne menj el messzire!

Tenyerem iksze, ipszilonja

        legyen a testesült ige,

                felejtsd magad

                          örökre

                        ónnal írt

                hűvös redőibe.

Ne veruj da te blonde

                          grane

  zaborave svoje tajne

kad proletni jednodnevni pilići

  u sutonu u san se utope,

kad ispod na smolastim krošnjama

  nabreklog

  meseca

iz prečnika zanosa tren

  do neba se popne.

Kad se u mraku obrisi kolena,       

        ramena naziru,

kad glatka koža koži

        šapće: ne idi u daljinu!

Neka bude iks, ipsilon moga dlana

        otelovljen propoved,

             zauvek zaboravi

                            sebe

      u kalajem ispisanim

           hladnim borama.