Lévay József: Mikes
Mikes (Hungarian)Egyedül hallgatom tenger mormolását, Tenger habja felett futó szép zúgását - Egyedül, egyedül A bujdosók közül Nagy Törökországban!... Hacsak itt nem lebeg sírjában nyugovó Rákóczi nagy lelke, az eget csapkodó Tenger haragjában!
Peregnek a fákról az őszi levelek, Kit erre, kit arra kergetnek a szelek S más vidékre száll a Csevegő madárka Nagy Törökországból... Hát én merre menjek, hát én merre szálljak, Melyik szögletébe a széles világnak, Idegen hazámból?!
Zágon felé mutat egy halovány csillag, Hol a bércek fején hókorona csillog S a bércek aljában Tavaszi pompában Virágok feselnek... Erdély felé mutat, hol minden virágon Tarka pillangóként első ifjúságom Emléki röpködnek.
Ah! miért nem szállhatok hozzád, szülőföldem, Mikor minden bokrod régi ismerősöm! Mért vagy szolgaságban, Gyászos rabigában Oly hosszú ideig? Ha feléd indulok, lelkem visszatartja Az édes szabadság bűvös-bájos karja. Vissza, mind a sírig!...
Itt eszem kenyerét a török császárnak, Ablakomra titkos poroszlók nem járnak Éjjeli sötétben Hallgatni beszédem Beárulás végett... Magános fa vagyok, melyre villám szakad, Melyet vihar tördel, de legalább szabad Levegővel élhet!
Egyedül hallgatom tenger mormolását, Tenger habja fölött futó szél zúgását - Egyedül, egyedül A bujdosók közül Nagy Törökországban. Körülöttem lebeg sírjában nyugovó Rákóczi nagy lelke, az eget csapkodó Tenger haragjában.
|
TranslationsEnglishMikes* Stuart, Dorothy Request a translation |