Kukorelly Endre: Entschlossen (Elszánt legyek in German)

Elszánt legyek, az nem visel meg úgy.
Még mást is mondott, elég sokat
beszélt, sokkal többet, mint amennyit
szokott. Hogy miket, arra már nem
emlékszem. Vagy nem nagyon. Valami
különbségről, ezt többször használta,
ezt a szót, most úgy tűnik, mintha
egy ideig csak ezt hajtogatná,
azt hajtogatta volna, különbség
különbség, csak hogy ne legyen csönd.
Aztán abbahagyta és hallgatott.
Hallgat én meg nem néztem oda. Hogy
hová nézett közben? Mit nézünk és
mi hallható? Végül pedig még azt
mondta, valaminek a végén, két
csönd közé, hogy minden árva percben
lehet egy kevés erőt gyűjteni,
és hogy én erre szánjam el magam.
A hangjára nem emlékszem. Vagyis
emlékszem egy hangra, de hogy mély-e
vagy magas, vagy milyen, azt nem tudom.
Soha nem is tudtam. Kiment az
ajtón, nem is intett. Ott ültem
tovább. Még sokáig vártam. Megittam
a maradék bort. Tíz évig. Vagyis tíz
éve. Az ajtót nem csukta be.
Este volt, bámultam ki a résen.

Ich solle entschlossen sein, es zerrütte mich weniger.
Sie hatte davor auch noch anderes gesagt, recht
vieles sogar, viel mehr, als üblich.
Worüber, kann ich mich nicht mehr
erinnern. Oder nicht sehr. Irgendein
Unterschied, sie hat es mehrmals benutzt,
dieses Wort, jetzt scheint es mir so, als ob
sie eine Zeit lang nur dieses wiederholen
würde, wiederholt hätte, Unterschied,
Unterschied, nur damit es nicht still sei.
Dann hat sie damit aufgehört und sie schwieg.
Sie schwieg und ich habe sie nicht angeschaut. Was
schaute sie sich währenddessen an? Was gucken wir an
und was gibt es zu hören? Letztendlich sagte sie noch,
am Ende von irgendetwas, zwischen
zwei Stillen, dass man in jeder einzelnen Minute
ein wenig Energie sammeln könne,
und ich solle mich dazu entschliessen.
An ihre Stimme erinnere ich mich nicht mehr. Besser
gesagt erinnere ich mich an eine Stime, aber ob tief
oder hoch oder wie, weiss ich nicht.
Habe ich auch nie gewusst. Sie ging
durch die Tür, winkte mir nicht mal zu. Ich saß da
weiter. Habe noch lange gewartet. All
den Wein getrunken. Zehn Jahre lang. Oder
zehn Jahre her. Die Tür hat sie nicht zugemacht.
Es war Abend, ich glotzte durch den Spalt hinaus.