Jász Attila: Uputstva (Útmutatások in Serbian)

(csönd)
 
A hallgatás különböző módszereit tanulom most.
Inkább nem írok. Olvasok csendesen, magamban.
Magamnak, másként nem is érdemes. Csak ahogy
csillag megy az égen. Csak ahogy a betlehemi jászol
felé fújja a szél. Fölé. Fényesen. Élesen látszik a cél.
A vers nem eszköz. Olyan ez, mint sajtot készíteni
némán, trappistát természetesen. S közben hallgatni.
Arany.
 
(őszi kék)
 
Az idő tudja a dolgát. És tényleg teszi is.
Mindenki elesik végül. Még Jézus K. is.
Az emberi egóban mélykék sötétség lakik.
Inkább fáj-dalommal gyógyítom magam.
A reggel átmossa szemem színét hamar.
Borostám is kékül már. Ilyenkor ősz van.
 
Arany János szellemében

(tišina)
 
Sad različite metode ćutanja učim.
Rađe ne pišem. Čitam, u sebi, tiho.
Sebi, drukčije ne vredi. Tek tako kako zvezda
na nebu kreće. Tek tako kako ju vetar prema
jasle Betlehema duva. Iznad. Sjajno. Cilj se jasno vidi.
Pesma nije sredstvo. To je tako nešto, kao sir nemo
pripremiti, trapist naravno. I usput šutiti.
Zlato.
 
(jesensko plavo)
 
Vreme zna svoj posao. I stvarno i uradi.
Na kraju svako padne. Čak i Isus K.
U ljudskom egu dubokoplava tama boravi.
Sebe rađe patnjom/svojom pesmom lečim.
Jutro boju mojih očiju brzo prepere.
Već i bršljan plavi. U to doba jesen je.
 
U duhu Janoša Aranja*
 
*Janoš Aranj (Arany János – 1817 – 1882) je jedan od slavnih mađarskih pesnika.