Szijj Ferenc: Kedd (Néhány madár…)

A „Kenyércédulák” című sorozatból

Néhány madár, vagy talán sok,

még ennél is több, nem nagyon lehet

kilátni közülük, zuhan lefelé.

Lefelé egyenesen, nem siklanak,

de mégis szépen, elegánsan. Időnként

még lassan lebben is a hatalmas szárnyuk,

de ez nem változtat semmin,

nem fékezi a zuhanást, csak ha lehet,

még szebbé teszi. És néha elkapnak

egy-egy kisebb madarat, amely épp

az útjukba kerül, lenyelik őket egyben,

aztán felöklendezik a csontokat,

s azok, mintha üresek lennének belül,

gyorsan elmaradnak. Vagy egy kaotikus

légtömeg hirtelen felborzolja a tollukat,

kissé megdobja őket, de más zavart nem okoz.

Jobb lenne ilyenkor, ha meg se születtünk

volna, vagy ha mégis, akkor farkasoknak.