Kányádi Sándor: În drum spre arca lui Noe (Noé bárkája felé in Romanian)

a Nagy Imre-festmény hátára
 
Be kell hordanunk, hajtanunk mindent.
A szavakat is. Egyetlen szó,
egy tájszó se maradjon kint.
Semmi sem fölösleges.
 
Zuhoghat akár negyvenezer nap
és negyvenezer éjjel, ha egy
buboréknyi lelkiismeret-
furdalás sem követi a bárkát.
 
Mert leapad majd a víz. 
És fölszárad majd a sár.
 
És akkor majd a megőrzött,
a meglévő szóból újra-
teremthetjük magát
az első búzaszemet
ha már igével élnünk
tovább nem lehet.
 
1973

pe dosul picturii lui Nagy Imre

Trebuie să cărăm, să adunăm totul.
Chiar şi cuvintele. Nici un cuvânt,
un regionalism să nu rămane afară.
Nimic nu-i fără rost.

Poate ploua patruzeci de mii de zile
şi patruzeci de mii de nopţi, dacă
nici un bulbuc de mustrare de
conştiinţă nu însoţeşte arca.

Căci va scădea apa.
Şi se va usca noroiul.

Ş-atunci din cuvântul
avut, păstrat din nou
o vom crea pe ea,
prima boabă de grâu,
dacă cu scriptură să
trăim nu se poate.