This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Tóth Árpád: A vén ligetben

Portre of Tóth Árpád

A vén ligetben (Hungarian)

A vén ligetben jártunk mi ketten.

Aludt a tölgy, a hárs, a nyár.

Hozzám simult félőn, ijedten,

S éreztem: nem a régi már.

Sebten suhantunk, halk volt a hangunk,

S csendes volt a szivünk nagyon,

S jaj, mégis csókba forrt az ajkunk

Azon a sápadt alkonyon.

 

Kezéből a füre, könnyesen, gyürve,

Lehullott egy csöpp csipke-rom,

Fehéren és halkan repült le,

Akár egy elhervadt szirom.

S szeme rám nézett kérdőn, búsan:

(Nincs busabb szem, mint aki kérd)

Ily szomoruan, ily koldusan

Mért hivtuk egymást ide, mért?

 

S mondta, hogy késő már az éj… s ő

Megy… mennie kell… s elfutott.

Hallottam haló zaját a lépcsőn

S nem tudom, meddig álltam ott.

Azután jártam le s fel a parkban,

Mint aki valakire vár,

Gázolt a sarkam síró avarban,

S aludt a tölgy, a hárs, a nyár…

 



Uploaded byMucsi Antal
Source of the quotationInternet

Request a translation

Here and now you can request a translation of this work to another language. We will store your request and show it to the world to fulfill it. We cannot promise anything ... but maybe someone will do the hard work and translate this title for you. If you provide us you e-mail address, then we will notify you whenever someone uploads her/his translation.

LanguageRequests+1
Albanian
Belarusian
Bulgarian
Catalan
Czech
Danish
Greek
English
Esperanto
Spanish
Estonian
Finnish
French
Irish
Galician
Ancient Greek
Croatian
Icelandic
Italian
Latin
Luxembourgish
Lithuanian
Latvian
Macedonian
Maltese
Dutch
Norwegian
Occitan
Polish
Portuguese
Romanian
Russian
Slovak
Sloven
Serbian
Swedish
Turkish
Ukranian
Yiddish

Send me an e-mail when the translation is ready:


minimap