Nagy Teréz: Bila sam (Voltam in Serbian)

Sóhajod voltam egy röpke reggelen,
kihűlt ágyadban múló pillanat;
végveszély, letarolt búzaföldeken,
konkoly a tiszta ég alatt.
Lepedőd gyűrött illata,
illanó máglyaláng,
sorsod villanásnyi része,
útszélen kékülő katáng.
Lobbanó pipacsod voltam,
véremből csordult a nász,
vágy villanásokból vénült körénk
a perzselő láz.
Foglyod voltam egy röpke reggelen,
kihűlt ágyadban múló pillanat,
picinyke tollpihe gyanánt
feslett párnád alatt.

Bila sam ti uzdah jednog kratkog jutra,
u tvom ohlađenom krevetu prolazan trenutak;
na opustošenim pšeničistima sudba,
ispod čistog neba izmetak.
Miris tvoje naborane plahte
plamen lomače što nestaje,
momentani deo tvoje sutuke,
pored ceste plavet cikorije.
Bila sam ti plamteća bulka,
iz moje krvi potekla svadba,
žudnja, oko nas iz bleskova
nastala omama.
Bila sam ti sužnjica jednog kratkog jutra,
u tvom ohlađenom krevetu prolazan trenutak,
ispod tvog pocepanog jastuka
paperje, sićušna.