Dsida Jenő: Floare de gheață –n solvire (Olvadó jégvirág in Romanian)

Valami nagy, elérhetetlen szerelem
ködlik a mezők felett,
elnyújtott, fájó, végtelen kiáltás
a boldogság után.

Kicsi galambok kimerészkednek
fehérlő szárnyaikkal
a feslő márciusba s lábuk elé
olvadt patakok csörgedeznek.

Jégvirág, jégvirág, jégvirág,
sok megbámult cigarettafüst...
Jaj, be jó lenne már
egy kis feltámadás!

Mozdonyok dohognak,
gyors lábak forognak,
égből lenyúló hosszú karok
kavarják a tavasz életét.

Valaha el lehet-e érni
a bús elérhetetlent?
Vagy elfojtott vággyal elfüggönyözni
minden ablakot?

Ébredő, fanyar boroszlánok
símulnak a nagy sziklasírra
s bent fekszik Lázár némán, hidegen.
Harmadnapos halott.

MIci porumbițe cu aripi înălbite
germinează
în mugurinda martie și-n fața lor
se preling pâraie dezghețate.

Floare de gheață, floare de gheață, floare de gheață
troian din fum de țigări holbate…
Oh, ce bine ar veni
oleacă de înviere!

Locomotive bombănesc
picioare repezi mărșăluiesc,
mâini lungi din cer se prelungesc
și amestecă a primăverii viață.

Se poate atinge cândva
intangibilul melancolic?
Ori se pot umbri toate ferestrele
cu pofte înăbușite?

Deșteptându-se, acre tulchini
se aștern pe falnicul mormânt din stâncă,
și înlăuntru stă întins Isus, reavăn și tăcut.
Mort de trei zile.