Beney Zsuzsa: Sötétség
Sötétség (Hungarian)Újra vakhomályban, újra a láp határövezetében, mintha én magam lennék az aki nincs. Nyújtott karokkal próbálom kikerülni a fatörzsek ütését, az alacsony ágakat, lábam csúsztatva síkos agyagon a gödröket, sárral kevert vizet melyben, ha elesem, megfulladok. A hitetlenség holtvidéke ez. Mégis: a láthatatlan csillanásért, a reményért reménytelen magam mélyén megkísértem a kút vizét is.
|
Request a translation |