Nyelvemlékek: Halotti beszéd és könyörgés (1192–1195 között)

Egykori feltehető olvasat:

Látjátuk feleim szümtükhel,
mik vogymuk: isá, por ës homou
vogymuk. Mënyi milosztben
terömtevé elevé miü isëmüköt
Ádámot, ës adutta valá neki
paraadicsumot házoá. Ës mënd
paradicsumben valou gyimilcsëk-
tül mondá neki élnië. Hëon
tilutoá ut igy fá gyimilcsétul.
Gye mondoá neki, mérët nüm
ënëik: isa, ki napon ëmdöl
az gyimilcstul, halálnek
haláláal holsz. Hadlavá
holtát terömtevé Istentul, gye
feledevé. Engedé ürdüng intetüi-
nek, ës ëvék az tilvot
gyimilcstul. Ës az gyi-
milcsben halálu evék. Ës az gyi-
milcsnek úl keseröü vala
vizë, hugy turkolat migé szakasztja
valá. Nüm hëon mogánek, gye
mënd u fajánek halálut ëvék.
Haraguvék Isten, ës vetevé út
ez munkás világ belé: ës lëün
halálnek ës pukulnek fëszë,
ës mënd u nemének. Kik azok?
Miü vogymuk. Hugy ës tiü
látjátuk szümtükhel: isa, ës
nüm igy embër múlhatja ez
vermöt, isa mënd azhuz járou
vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten
këgyilmét ez lélekért, hugy
jorgasson u neki, ës kegyigy-
gyën, ës bulcsássa mënd u
bunét! Ës vimádjok szen[t]
ahszin Máriát ë boudog Miháël
arhangyëlt ës mënd angyëlkot,
hugy vimádjanak érëttë! Ës
vimádjok szent Pétër urat,
kinek adot hatalm oudania ës
këtnië, hogy oudja mënd
u bunét! Ës vimádjok mënd
szentököt, hugy lëgyenek neki
segéd Uromk szinë eleüt, hugy
Isten iü vimádságok miá bul-
csássa u bunét! Ës szobodohha
ut ürdüng ildetüitul ës pukul
kínzatujátúl, ë vezessë ut pá-
radicsum nyugalma belí, ës adjon
neki münyi uruszág belé utat
ës mënd jouben részët! Ës
kíássátuk Uromkhuz hármúl:
kyrie eleison!
Szerelmes brátim! Vimádjomuk
ez szëgín embër lilkíért,
kit Úr ez napon ez hamus világ
timnücë belol menté, kinek ez
napon tëstét tömetjök; hogy
Úr ut këgyilméhel Ábraám,
Izsák, Jakob kebelében helhezjë;
hugy bírságnap jutván mënd u
szentëi ës ünüttei küzëkön
jou felol johtatnia íleszjë
ut! Ës tiü bennetük. Clamate
ter: kyrie eleison!