La femme fatale (Hungarian)
… Karinthy végzete
Fél hat és hat között, már nem érkezik vonat a Centrál elé. Kóborolok még koponyám körül, Olivecrona lékét bámulja az idő. Szalmaláng szerelme lobban el ringó asszonyölnek kéjes combok közül, csokorba fűzött, hervadt férfiak földig leperzselődnek. Csak én szürcsölöm a feketém, ennyi maradt még az enyém. Rám dörög a szeszélyes ég és ölembe hideg víz csurog. Futnom kellene, elmenekülni, hogy ne lássátok, amint hányok: szerelemtől, élettől, mindentől, ahogy ebbe a görbe tükörbe bámulok. Öt perc múlva fél hat. Morfiumot kérek! Koponyám körüli pályámról látom, hogy újra vonat érkezik. Az én vonatom. Felszállok. Olyan gyorsan robog el, senki nem hallhatja búcsúzásom. Nem is tudom, mit kerestem ezen a zajos peronon! Lesz egy üzenet bedugaszolva üres borospalackba... Ott...majd elmondom...amit megtudtam: milyen a lét szerelmen innen és van-e élet túl a szerelmen. Uploaded by | Csata Ernő |
Publisher | Juventus - Marosvásárhely |
Source of the quotation | Morzsányi emlékezés - kötet |
Bookpage (from–to) | 44-45 |
Publication date | 2014 |
|
|