Kőhalmi Ildikó: Ako prsne (Ha megreped in Serbian)

milyen könnyen hűlnek ki a burkok
és egyszerűen lesz metsző hideg
a világ mindig attól pattan el hogy
odafönn a mennybolt megreped
olyankor indul el papírkabátban
nevei mögött az egy - a semmi
az idő véghetetlen árkai között
annyit tud csak hogy menni menni
s beszélni kinek-kinek arról mit
riadalmában hallani akar s ahogy
rendeltetett erőssé tenni sziklaívvé
akár csak megtámasztani valahogy
mielőtt összehull és szétborul
vagy átadja magát a rögnek
kisbolygók zuhognak szemébe
mögötte részegek durván röhögnek
nem számít mondja nem ez számít
oda se figyelve fel se nézve
megy abban a gyűrt papírkabátban
megy konokul ki tudja hány ezer éve

opna kako lako se ohlade
i jednostavno biće ciče zime
uvek se zbog toga pokida svet da
gore beskrajna plavet prsne
u kaputu od papira tada krene
iza svojih imena jedan – ništa
između nepreglednih jaruga vremena
samo to zna koračati koračati
i pojedincima o tome pričati što
u svojoj prestrašenosti čuti želi i kako
je nešto poput stene čvrstom stvoriti teži
bar nekako na bilo koji način podupreti
pre no što raspada razbaruši
ili sebe grudvi predaje
u njegove oči male planete padaju
iza njega pijanci grohotaju
nije bitno veli to nije bitno
ni na što ne obraćajući pažnju
u tom izgužvanom kaputu od papira ide
okorelo ide koliko hiljadu godina ko zna