This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Varró Dániel: Minden olyan mint minden

Portre of Varró Dániel

Minden olyan mint minden (Hungarian)

az első szerelem olyan mint pincért látni civilben
a sírás olyan mint a nevetés
és egy pukisorozat a pelenkában akár egy alvilági leszámolás a
szesztilalomban
minden olyan mint minden
az elméleti közgazdaságtan tételei ha közelebbről megnézzük teljesen
olyanok mint a szonettek
és a szonettek kivirágzott mosdószivacsokhoz hasonlítanak leginkább
minden olyan mint minden
mindenre definíciót keresni mindenre pontos definíciót keresni és
aztán megállapítani hogy nincs elég pontos definíció olyan mint
vonalakat húzni a vízbe és csodálkozni hogy kiúszik közülük a hal
jé átjutott a hal a h2o molekulákon
a h2o molekulák hasonlatosak a tűfokokhoz
és a halak bizony a halak megszólalásig olyanok mint a tevék
minden olyan mint minden
ki figyelte meg ezt már hogy minden olyan mint minden mert én ezt
tényleg megfigyeltem
ezt az egy megfigyelést tettem az elmúlt harmincegynéhány évben és
emellett kitartok
de most hirtelen ennek a versnek a fényében amit rávet ez a vers
olyan mintha csak valami retorikai hogyishívják lenne vagy költői
túlzás
pedig ez tényleg így van én ebben kifejezetten hiszek
minden olyan mint minden
például mondok egy másik példáta teáskannák
a teáskannák kísértetiesen emlékeztetnek az elefántokra
feleségem rosszalólag felvont szemöldökének íve és az én hajnali
lélekrezdüléseim által leírt görbének íve mint két tojás
és az élet olyan (most meg fogom mondani milyen az élet) az élet
olyan mint az a várakozás amit ez a félmondat kelt és amit aztán
soha semmi nem tud megnyugtatóan beváltani
minden olyan mint mindenmilyen jó végre szabadverset írni nem írtam szabadverset huszonegy
utánaszámolva még pontosabban huszonegy és fél éve
a szabadversben az a jó hogy lehet benne pontosan fogalmazni
hogy én mennyire utálok pontosan fogalmazni
ha valamit utálok az a fej- és szőrszálhasogatóan pontos fogalmazás
idegesítenek a pontos mondatok a precíz leírások igen azok
idegesítenek legjobban az aprólékosan precíz leírások
a precíz leírások arra kényszerítik az embert hogy pontosan úgy
képzeljen el valamit ahogyan azt valaki más látja
valakit arra kényszeríteni hogy pontosan úgy képzeljen el valamit
ahogyan azt mi látjuk a legnagyobb modortalanság
az emlékeinkkel traktálni valakit részletesen elmesélni egy filmet
valakinek aki nem látta fényképeket mutogatni egy utazásról
valakinek aki nem volt ott és akinek ezért ezek a képek semmit
nem mondanak a másik figyelmét nyakon ragadni és szorongatni
hosszan és indokolatlanul egész a fulladásig a saját különbejáratú
lelkivilágunkban mások szeme láttára dagonyázni azaz pontosan
fogalmazni a legnagyobb modortalanság
mindenki bekaphatja nekem aki pontosan fogalmaz
most erről eszembe jut hogy első mesterem azt mondta az utolsó
szabadversem kapcsán amit jobban belegondolva lehetséges hogy
mégsem több csak tizenkilenc éve írtam hogy a fiatal költők gyakori
tévedése közkeletű tévhit a fiatal illetve alapvetően kötött
formákban író költők között hogy a szabadversnek tartalmi
kritériuma volna hogy valaki hugyozzon benne
tény hogy valaki valamit lepisált az utolsó szabadversemben de csak
metaforikusan
első mesterem mégis felhúzta magát rajta
fiatal és alapvetően kötött formákban író költők miért hiszitek hogy a
szabadvers attól szabadvers hogy valaki lehúzza benne a sliccét
háborgott első mesterem
de az első mesterem is bekaphatja
kezd túlságosan a fejembe szállni ez a szabadversírás
szabadverset írni úgy látszik olyan mint részegnek lenni
túlzott szókimondásra és kényelmetlenül kitárulkozó könnyes
önvallomásra csábít
belőlem amúgy teljesen hiányzik a közléskényszerami az emberek zömében sőt úgy vettem észre rajtam kívül
lényegében mindenkiben kigyomlálhatatlanul megvan
mindenkinek sokkal több közlendője van mint amit mások hajlandók
lennének meghallgatni
belőlem teljesen hiányzik ez a közléskényszer
egyedül az alkohol képes megoldani kicsit a nyelvemet
egyedül az alkohol meg ezek szerint a szabadversírás
minden olyan mint minden
egy kezemen meg tudom számolni hányszor voltam berúgva
életemben
egyszer biztos hogy be voltam rúgva mert mondat közben kimentem
hányni aztán visszamentem és befejeztem a mondatot
megkérdezték hogy hányni mentem-e ki mondtam hogy igen
erre kaptam egy rágót
volt ott egy kedves és szép lány aki erre rám mosolygott és adott
nekem egy rágót
meglepődtem rajta nem tudtam hogyha az ember annyira berúg hogy
mondat közben ki kell mennie hányni akkor jár neki egy mosoly
meg egy rágó egy kedves és szép lánytól
azért így mondom hogy kedves és szép mert ezt mindenki el tudja
képzelni
kedves és szép lányokat mindenki ismer van róluk egy képetele a világ kedves és szép lányokkal ezért jár ha másért nem is de
ezért jár a jóistennek egy pirospont
kezd túlságosan a fejembe szállni ez a szabadversírás
különben nem is bírnám leírni azt a lányt az is lehet hogy egyáltalán
nem is volt kedves pláne szép fogalmam sincs be voltam rúgva
abban a körülbelül huszonegy és fél éve írt szabadversemben most
jut eszembe nem abban ami felidegesítette első mesteremet
hanem az eggyel korábbiban az utolsó előtti szabadversemben is
volt slicclehúzás
tipikus kamaszvers volt az volt a címe hogy unom az egészet
tizenhárom és fél éves voltam amikor írtam a hajamat is akkor
növesztettem meg azóta hosszú
apám elolvasta és nagyon tetszett neki azt mondta ő is
ugyanilyeneket írt ugyanennyi idős korában
egyáltalán nem örültem ennek
én kassák lajos szerettem volna lenni
anélkül hogy olvastam volna akkor kassák lajost
nyilván nyilván
tizenhárom és fél évesen nem olvasni kassák lajost ugyanolyan mint
harmincakárhány évesen olvasni kassák lajost
minden olyan mint minden
de nem is ezt akartam mondani hanem mit akartam azt akartam
mondani hogy a szabadversek olyanok mint a szabadstrandok
akármikor be lehet menni ki lehet jönni ingyen és van elég hely illendő
távolságra leteríteni egymástól a törölközőket
viszont nincs rajtuk pingpongasztal se vízicsúszda
a szabadversek tehát olyanok mint a szabadstrandok
a szonettek pedig kivirágzott mosdószivacsokhoz hasonlítanak
leginkább
minden olyan mint minden
fogalmam sincs hogy lesz ennek a versnek valaha vége
elkapott a lendület
ez a bennem harmincvalahány éve jólnevelten szunnyadó lendület
lustán de mondjuk inkább hogy jólnevelten
lustának lenni vagy jólneveltnek végülis ugyanaz
minden olyan mint minden
ez az énbennem harmincvalahány éve tapintatosan szunnyadó
lendület ez most hirtelen felébredt és elkapta a grabancomatbelülről
elkapta a belső grabancomat
és visz engem előre cibál engem lefele a lejtőn és nincs megállás
a lejtőkön sosincs megállás ilyenek a lejtők
igazából nem is vagyok lejtőn csak olyan mintha lejtőn lennék mert
minden olyan mint minden
és mivel minden olyan mint minden a példákat a végtelenségig lehet
sorolni
az albínó kéményseprő kiköpött hóember
a színházi élmény nyújtottakatarzis erősen hajaz a szobabiciklizésre
a szabályok a fülünk mögül elővarázsolt kártyalapokkal mutatnak
nyilvánvaló rokonságot
és a szerelem olyan mint az egészségügyben tevékenykedő amatőr
művészek találkozója
minden olyan mint minden
egyszer azt olvastam egy versben hogy ha az ember direkt nem
törekszik a befejezésre akkor bízhat abban hogy a vers egy pontonmintegy magától megnyugtatóan befejeződik
de annak a versnek is elég hülyén lett vége
a versírás nehézségeiről panaszkodni versben olyan mint vacsora
közben disznót vágni
a költészet nyilvános sztriptíz mondta első mesterem
nem az az első mesterem aki a szabadversemtől ideges lett hanem az
eggyel korábbi mesterem a legelső mesterem
ő kimondottan üdvözölte a slicclehúzást
és arra ösztönzött hogy olvassak kassák lajost
de én nem olvastam kassák lajost tóth árpádot olvastam juszt is
tóth árpádot olvasni kassák lajos helyett végsősoron ugyanaz mint
kassák lajost olvasni tóth árpád helyett
nyilván nyilván
a költészet nyilvános sztriptíz
a versében a versírás nehézségeiről panaszkodó költő tehát olyan
mint a félig letolt csipkebugyit fintorogva megszagolgató
sztriptíztáncos
kiábrándító
kiábrándító és idegesítő
minden olyan mint minden
minden baromi idegesítő
és mivel minden baromi idegesítő mindenki mindig ideges
panaszkodik mivel ideges és másokat idegesít azzal hogy
panaszkodik
az idegesség a legalapvetőbb emberi létállapot
eleve méltatlankodva jövünk a világra mert már megszületni is
rohadtul idegesítő
komolyan mondom hogy az idegesség a legalapvetőbb emberi
létállapot
aki nem ideges az gyanúsgyanús hogy robot vagy ufó és azért van itt mert leigázni készül épp a
földet
vagy még rosszabb ő is ideges csak nem mutatja
próbál különbnek látszani nálunk idegeseknél ezzel a magára
erőltetett tenyérbemászó nyugodtsággal
pedig nem is nyugodt csak tetsznyugodt
természetellenesen nyugodtnak lenni nem jönni ki a sodrunkból
semmitől ugyanolyan idegesítő mint arról panaszkodni hogy
idegesek vagyunk
minden olyan mint minden
a legidegesítőbb maga ez a vers aminek nem akar sehogyse vége
lenni
pedig mennyire nagy reményekkel vágtam bele
mindig ez van hogy a versek annyira jónak ígérkeznek amíg belül
vannak
amíg formátlan belső massza a vers vagy költői látomás ha tetszik
bár az én verscsíráim inkább költői hallomások
nem annyira látni szoktam a verset mint inkább meghallom az ihlet
idegesítően plátói pillanatában
de ez végülis mindegylényeg hogy az ihlet gondosan ügyel rá hogy csak addig csigázzon a
lekottázhatatlan sziréndalával amíg versszagot érzünk
aztán magunkra hagy otthagy fellovalva és kielégítetlenül
az ihlet egy igazi geci
ezt vegyük úgy hogy nem mondtam csak sajnos nem tudom ki nem
mondottá tenni mert már kimondtam és a lendület miatt nem tudok
visszafele menni és be van ragadva a billentyűzeten a backspace
és nem tudok törölni de vegyük úgy
igazából nincsen beragadva a backspace csak olyan mintha be lenne
ettől a kurva nagy lendülettől mert minden olyan mint minden
vegyük úgy hogy nem mondtam azt hogy geci különösen a finomabb
lelkű konzervatív olvasóim ha vannak ilyenek ők vegyék úgy hogy
nem mondtam azt hogy geci se azt hogy kurva
egyébként baromira idegesítenek ezek a konzervatív olvasók ezek az
idegesítő nénik és bácsik akik odajönnek hozzám egy felolvasóest
végén és szemrehányást tesznek amiért szerepelt egy csúnya szó
egy darab csúnya szó egyetlen árva versben
holott a költészet dolga ugyebár az volna
ó bazmeg
hova jut ez a kurva világ ha már a költészetnek is dolga van itt
bazmeg
én egyébként egyáltalán nem szoktam csúnyán beszélni
nem jellemző rám hogy káromkodnék kivéve ha nagyon beütöm a
lábam
ha nagyon beütöm a lábam meg ezek szerint ha szabadverset írok
minden olyan mint minden
a költészet dolga ugyebár az volna hogy elöljárjon a jó példával és
szép szavakkal fogalmazzon meg precízen fogalmazzon meg a
szép szavakkal erkölcsi tanulságokat
hogy én hogy utálok precízen fogalmazni
nem is csak az hogy utálok de nem is hiszek benne
a legköltőibb szó az hogy izényugodtan kövezzenek meg a konzervatív olvasók akik bekaphatják
meg a vájtfülű úgynevezett vájtfülűneomodern posztavantgárdon
nevelkedett magukat állati okosnak képzelő de a költészettől
ugyanúgy mindenfélét elváró olvasók akik meg pláne bekaphatják
ők is nyugodtan kövezzenek meg de a legköltőibb szó az hogy izé
mert az még a benti massza része ami nem hűlt ki teljesen
a lánglelkünk lávájából való ez az izé ez a foghegyről odavetett
nyelvünk hegyéről lebillenő izé ez az igazi költészet vulkáni hamuja
a többi csak koholmány
ó mily pongyola a precízség és mily precíz a pongyolaság
de nem is ezt akartam mondani hanem mit akartam azt akartam
mondani hogy az ihlet olyan mint az okos lány a galambbal az az
idegesítő okos lány a mátyáskirályos mesében aki hozott is
ajándékot meg nem is
a szabadvers olyan mint a tourette-szindróma
minden olyan mint minden
na legyen már valahogy vége ennek a versnek hát csak nem fogom
azért a halálom napjáig írni
volna egy csomó fontosabb dolgom bele se merek gondolni mi
minden
például fodrászhoz is el kéne menni
be kéne ugranom hat darab zsömléért és két palack kékkupakos tejért
a boltba
fodrászhoz is te jó ég mióta el kéne fodrászhoz is menni
huszonegy és fél éve halogatom hogy elmenjek fodrászhoz
huszonegy és fél évig nem menni el fodrászhoz ugyanolyan mint
beugrani mindig beugrani hat darab zsömléért és két palack
kékkupakos tejért a boltba
rózsaszínnek hívni a rózsaszínt mikor a rózsa nem is rózsaszín olyan
mint pandának hívni a pandát mikor a panda nem is panda
a rózsaszín tehát olyan mint a panda
a tavasz olyan mint ezek a kis zenélő ládikák
és cédétokról celofánt letépni olyan mint lobogó bajusszal céltalanul
lovagolni a prérin
minden olyan mint minden



Uploaded byBodó Balázs
PublisherJelenkor
Source of the quotationMi lett hova?
Publication date

Request a translation

Here and now you can request a translation of this work to another language. We will store your request and show it to the world to fulfill it. We cannot promise anything ... but maybe someone will do the hard work and translate this title for you. If you provide us you e-mail address, then we will notify you whenever someone uploads her/his translation.

LanguageRequests+1
Albanian
Belarusian
Bulgarian
Catalan
Czech
Danish
German
Greek
Esperanto
Spanish
Estonian
Finnish
French
Irish
Galician
Ancient Greek
Croatian
Armenian
Icelandic
Italian
Latin
Luxembourgish
Lithuanian
Latvian
Macedonian
Maltese
Dutch
Norwegian
Occitan
Polish
Portuguese
Romanian
Russian
Slovak
Sloven
Serbian
Swedish
Turkish
Ukranian
Yiddish

Send me an e-mail when the translation is ready:


minimap