Lennert Móger Tímea: Ostavština (Hagyaték in Serbian)

járunk az égbolton
elődeink ködén
elhullt csillagok
nyomán
elsimítani a ráncokat
 
feltámaszthatóak
a hal(l)ott szavak
magammal hozom a jövőt
öreg homlokú gondolatokat
 
a bölcsesség árnyékát
a forró földre
megdolgoztak a szenvedésért
kocsin (ki) hordott emlékü(n) kért
 
hajóra tett gének
adták meg magukat
a déli szélnek
amióta hazavárnak
azóta ringatózom

da bi bore izravnali
tragom
opalih zvezda
na magli naših predaka
na nebu hodamo
 
po/koj(n)a reč
može biti uskršćena
sa sobom budućnost nosim
misli ostarelih čela
 
na vruću zemlju
senu mudrosti
za patnju dovoljno je učinjeno
na zaprezi iznošenu (u)spomenu
 
na lađe ukrcani geni
južnom vetru
su se predali
otkad me dom čeka
od onda lebdim