Tóth Imre: Ragnarök (Ragnarök in English)

Ne áltasd magad! Ez az, amire vártál,
évezredek óta. A kígyó kinyitotta szemét.
Már köztünk vannak, a sír nem fogadja be
őket, utat nyitnak a sötétség katonáinak.
Poros kripták mélyéről, a föld alól is
jönnek, a zörgő csontokra páncélt akasztanak.
Csak a halál értheti meg őket. Ahogy a szívbe,
a csontokba hatol az acélburkolatú lövedék,
a kard. A férfiaknak csak a háború, a nőknek a
harcosok utánpótlása marad.
A középkori tévében látod, de ez már nem a
középkor, már egyáltalán semmilyen kor nincs,
csak a vas. Végül mindenki magára marad.
Folyik az okkult háború, de már nyíltan.
A vízcsapból rozsdás lé folyik, de ki iszik
vizet ilyen korban. Csak a bor marad.
Ami kinyitja a szemet, és az elmét, és erőt ad az
újabb harchoz. Pokolba az érzelmekkel!
A templomban arról prédikál a pap, hogy a
koldusnak ne adakozzanak. Hát pusztuljon el
minden. Isten nem ad több hitelt.
Fel a sisakot, a pajzsot, a kardot a kézbe!
Ha már nem él ember a Földön, legalább hősként
essen el a had.
 
Megjöttek az idők, szeretni kéne, de a történetnek
lassan vége. Valami hiba van a védelemben.
A kerékről leszakad a lánctalp, de azért rajtad
még áthajt. Felejtsd el, hogy ki voltál. Mi végre?
Hiszen most már menni kéne.

*Ragnarök (modern izlandi nyelven Ragnarǫk,
Ragnarøkkr) („az istenek alkonya”) a norvég mitológia
szerint, a végső csata a fény és a rend hatalma valamint
a sötétség és a káosz között, amely után az egész világ
elpusztul, majd újjáteremtődik .
 
 

Don't pretend to yourself. This is for what you
waited millennia. The serpent opened its eyes.
They are among us already, the grave does not
receive them, they pave the way for the soldiers of
darkness. They come from the depths of dusty crypts,
from beneath the earth, hang armour on rattling
bones. Only death can understand them. The steel-clad
bullet, the sword can penetrate bones as well as
the heart. For men war, for women the on-going
supply of warriors is all that remains.
You can see that on the TV of the middle ages,
but these are not the middle ages anymore, by now
no kind of age exists, only iron. In the end all will be
alone. Occult war proceeds, but openly by now.
A rusty sap is pouring from the taps, but who
drinks water in such an age. Only wine remains.
Which opens eyes and mind, and provides
strength to fight new battles. To hell with sentiments!
In church the priest preaches that beggars
be given no alms. Well then, let all perish.
God gives no more credit.
On with the helmet, the shield, and grasp the sword!
When no more men are left upon this Earth,
let the army die a heroes at least.
 
The times have come, one ought to love, but the story
slowly comes to end. There is some fault
with defence. The wheels had lost their track, but
they still can run you over. Forget who you were.
What use? For after all, we ought to go by now.
 
*Ragnarök means "twilight of the gods" which
according to Norwegian mythology, is the final battle
between the power of light and order, and chaos and
darkness, after which the whole world perishes,
and is then re-created.