This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Montale, Eugenio: Karomat nyújtva (Ho sceso, dandoti il braccio in Hungarian)

Portre of Montale, Eugenio

Ho sceso, dandoti il braccio (Italian)

Ho sceso, dandoti il braccio, almeno un milione di scale
e ora che non ci sei è il vuoto ad ogni gradino.
Anche così è stato breve il nostro lungo viaggio.
Il mio dura tuttora, né più mi occorrono
le coincidenze, le prenotazioni,
le trappole, gli scorni di chi crede
che la realtà sia quella che si vede.
 
Ho sceso milioni di scale dandoti il braccio
non già perché con quattr'occhi forse si vede di più.
Con te le ho scese perché sapevo che di noi due
le sole vere pupille, sebbene tanto offuscate,
erano le tue.
 



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationhttps://www.isoladellapoesia.com/

Karomat nyújtva (Hungarian)

Lementem veled, karomat nyújtva néked, legalább egymillió lépcsőt
és most, hogy már nem vagy itt, minden egyes lépcsőfok
a hiányodat jelzi.
A mi hosszú utazásunk még így is rövid volt.
Az enyém még most is tart, és nincs szükségem többé csatlakozásokra, hotelfoglalásokra,
az élet buktatóira és megvetéseire azoktól, akik azt hiszik, hogy a valóság az ami látszik.
 
Lementem veled legalább egymillió lépcsőt, karomat nyújtva néked,
nem azért, mert négy szemmel talán többet lehet látni.
Veled mentem le mert tudtam, hogy kettőnk közül, az igazi pupillák, bármennyire homályosak is, a tiéid voltak.
 



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsajàt

minimap