Fortini, Franco: Varsó 1944 (Varsavia 1944 in Hungarian)

E dopo verranno da te ancora una volta

A contarti a insegnarti a mentirti

E dopo verranno uomini senza cuore

A urlare forte libertà e giustizia.

Ma tu ricorda popolo ucciso mio

Libertà è quella che i santi scolpiscono sempre

Per i deserti nelle caverne in se stessi

Statua D'Adamo faticosamente.

Giustizia è quella che nel poeta sorride

Bianca vendetta di grazia sulla morte

Le mie parole che non ti danno pane

Le mie parole per le pupille dei figli.

És majd jönni fognak mégegyszer újra

Hazug tanítók hitvány hasbeszélők

És majd szívtelen emberfajta jön sok

S szabadságot s igazságot papolnak.

Lemészárolt népem emlékszel ám még

A szent Szabadság igazi szobrára

Mit barlang rejtekén hősök faragtak

Nagy fáradsággal Ádám alkatára.

Igazságra mely költő mosolyán gyúlt

Mint bocsánat szűz bosszú a halálra

Szavam ez mely nem váltható kenyérre

Szavam ez mely ifjak szemébe lobban.