Pirandello, Luigi: Ilyen vagyok én (Io sono così in Hungarian)

Quando tu riesci a non aver più un ideale,

perché osservando la vita sembra un enorme pupazzata,

senza nesso, senza spiegazione mai;

quando tu non hai più un sentimento,

perché sei riuscito a non stimare,

a non curare più gli uomini e le cose,

e ti manca perciò l’abitudine, che non trovi,

e l’occupazione, che sdegni

– quando tu, in una parola, vivrai senza la vita,

penserai senza un pensiero,

sentirai senza cuore –

allora tu non saprai che fare:

sarai un viandante senza casa,

un uccello senza nido.

Io sono così.

Mikor már nincs többé ideálod,

mert az életet szemlélve az egy nagy bohóckodásnak tűnik,

semmi összefüggés, soha semmi magyarázat:

mikor már egy érzelmed sincsen,

mert elérted, hogy ne becsüld meg,

ne törődj többé az emberekkel és a dolgokkal,

és ezért hiányzik a szokás, amit nem találsz,

és az elfoglaltság, amit megvetsz,

– egyszóval, mikor te élet nélkül fogsz élni,

gondolkodni, egy gondolat nélkül,

érezni szív nélkül –

akkor nem fogod tudni, hogy mit tegyél:

otthon nélküli vándor leszel,

egy madár fészek nélkül.

Ilyen vagyok én.