Eijkelboom, Jan: Ki írja a történelmet? (Wie schrijft geschiedenis? in Hungarian)

Je liep daar naast mij in je gouden jack. (21 november 1981)

Ligt ergens nog dat jack, van goud

dat toen al was gaan slijten?

Door barsten zag je mosgroen leer.

Hoe anders liep ik naast je

dan toen ik tussen andere soldaten

marcheerde met mijn schietgeweer.

Andere oudgedienden

schreven toen in de lucht:

Ga toch in Moskou demonstreren.

Wie schrijft geschiedenis?

Niet zij die met hun lichtste voeten

meelopen in bevlogen stoeten.

Maar ook niet de benarde heren

die vanuit burcht of binnenhof

een vloedgolf denken te dicteren.

Een dagje mensenzee. Of was het meer?

Een ommekeer of nieuwe wijn

voor oude poëzie? Ik weet alleen:

Gelukkig liepen wij toen, daar,

verliefd op honderdduizend mensen

en ook nog op elkaar.

Ott mentél mellettem aranykabátban. (1981. november 21.)

Megvan még az az aranykabát,

amely már akkor foszladozni kezdett?

A lemállott arany alatt mohazöld bőr látszott.

Milyen másképpen mentem melletted,

mint azelőtt, mikor katonák sorában

masíroztam, fegyverrel.

Más veteránok

írták a levegőbe akkor:

Moszkvába menj tüntetni.

Ki írja a történelmet?

Nem azok, akik könnyű léptekkel

haladnak lelkes seregekben.

De a meggörnyedt urak sem,

akik várakban és udvarokban

azt hiszik, hogy parancsolni tudnak az árapálynak.

Egy napnyi embertenger. Vagy több nap volt talán?

Visszatérés, vagy új bor

a régi vershez? Csak azt tudom:

Boldogan meneteltünk akkor, ott,

százezer emberbe szerelmesen,

és egymásba is még.