This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Filipowicz, Kornel: Költők nélküli köztársaság (Republika bez poetów in Hungarian)

Portre of Filipowicz, Kornel

Republika bez poetów (Polish)

Władcy pewnej republiki doszli do przekonania
Że bez poezji można się zupełnie dobrze obejść
Że poezja jest niepoważna a przy tym kosztowna
Bo niczego nie stwarza nie produkuje nie pomnaża
Jest więc niepotrzebna
A pewien teoretyk nawet udowodnił
Że wszystko co zbędne nie jest obojętne
Może być wręcz szkodliwe
Więc lepiej dla pewności poezję skasować

Niektórzy poeci jeszcze pisali
Ale nikt ich nie drukował
Więc po pewnym czasie zamilkli
Stali się poetami bezrobotnymi
Chodzili po mieście oglądali wystawy
Kupowali na targu marchew i ziemniaki
Nie było ich stać na pomarańcze i cytryny
Bo żyli ze skromnych zasiłków
Które przysługiwały wszystkim
Gdyż republika mieniła się państwem
Sprawiedliwości społecznej
Więc liczyli pieniędzy narzekali na drożyznę
Czasem mylili się albo robili zakupy lekkomyślne
Bo myśli im jeszcze uciekały
Do kwiatów dziwnych uczuć niebieskich migdałów
Miłości do zwierząt a nawet kamieni

Republika bez poetów zupełnie dobrze prosperowała
I to dosyć długo trwało
A pieniądze zaoszczędzone na poezji
Przeznaczono na widowiska i gmachy parady i zbrojenia
Aż pewnego dnia zaczęło się coś psuć w republice
Były to zmiany zrazu drobne prawie niedostrzegalne
Jakieś małe rysy pęknięcia plamy i szczeliny
Potem zaczęły powstawać przerwy między zdaniami
A nawet słowami
Które nie wiadomo było czym wypełnić
W końcu doszło do tego
Że zaczęły rozsuwać się domy
Pustoszały place rozchodzili się ludzie
Zamykali w swoich mieszkaniach i milczeli
Cierpieli bez współczucia umierali bez pożegnania
I nikt nie umiał powiedzieć co się stało

A potem było już za późno
Bo starzy poeci wymarli a nowi się nie narodzili
I nie było nikogo kto umiałby nawiązać te związki zerwane
Między ludźmi a ludźmi ludźmi a zwierzętami
Drzewami kamieniami chmurami ptakami
Rzeczami a rzeczami
Ziemią a niebem księżycem a gwiazdami
Pojęciami i wyobrażeniami

Wszystkie słowa i nazwy jeszcze istniały
Ale były już oderwane od siebie
Bo zabrakło tych
Którzy przed tym nic innego nie robili
Tylko starali się zrozumieć
Jak się te rzeczy nawzajem do siebie mają.



Uploaded bySipos Tamás
PublisherTygodnik Powszechny
Source of the quotationnr 42 s. 6.
Publication date

Költők nélküli köztársaság (Hungarian)

A köztársaság uralkodói arra a meggyőződésre jutottak
Hogy költészet nélkül is jól meg lehet lenni
Hogy a költészet komolytalan és annál költségesebb
Mert semmit nem teremt nem bővít nem gyarapít
Így tehát nem szükséges
És egy bizonyos teoretikus még be is bizonyította
Hogy ami felesleges nem lehet közömbös
Egyenesen káros is lehet
Tehát jobb a biztonság kedvéért eltörölni
 
Némelyik költő még írt
De már nem adták ki
Így egy idő után elhallgattak
Munkanélküli költők lettek
A városban járkáltak kirakatokat bámultak
Sárgarépát és krumplit vettek a piacon
Nem telt nekik narancsra és citromra
Mert szerény segélyeken éltek
Ami mindenkit megilletett
Ugyanis a köztársaság a társadalmi
Igazságosság államának nevezte magát
Tehát számolták a pénzt panaszkodtak a drágaságra
Időnként tévedtek vagy könnyelműen bevásároltak
Mert a gondolataik még mindig
Virágokhoz furcsa érzésekhez ábrándokhoz
Állatok sőt kövek szeretetéhez menekültek

A költők nélküli köztársaság jól boldogult
És egészen sokáig
Sok pénzt megspóroltak a költészeten
Amit pompára és palotákra parádékra és fegyverkezésre szántak
Míg egy nap valami romlásnak indult a köztársaságban
Eleinte majdnem észrevehetetlen apró változások
Valamilyen kis hasadékok rések karcok és repedések
Azután hézagok keletkeztek a mondatok között
Sőt még a szavak között is
Amiket nem volt mivel kitölteni
Végül odáig fajult a dolog
Hogy omladozni kezdtek a házak
A terek kiüresedtek az emberek szétszéledtek
Bezárkóztak a lakásaikba és hallgattak
Együttérzés nélkül szenvedtek búcsú nélkül haltak meg
És senki nem tudta megmondani mi történt
 
Aztán már késő volt
Mert a régi költők kihaltak újak nem születtek
És nem volt senki aki összekösse azt ami elszakadt
Emberek és emberek emberek és állatok
Fák kövek felhők madarak
Dolgok és más dolgok között
Föld és ég hold és csillagok
Fogalmak és képzetek között
 
Még létezett minden szó és név
De már elszakítva egymástól
Mert hiányoztak azok
Akik ezelőtt semmi mást nem tettek
Csak igyekeztek megérteni
Hogyan is állnak a dolgok egymással.



Uploaded bySipos Tamás
Source of the quotationgoo.gl/bYmpCN
Bookpage (from–to)Jelenkor 2014 12. sz. 1293. old.
Publication date

minimap