This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Świetlicki, Marcin: Jan Polkowskinak (Dla Jana Polkowskiego in Hungarian)

Portre of Świetlicki, Marcin

Dla Jana Polkowskiego (Polish)

Trzeba zatrzasnąć drzwiczki z tektury i otworzyć okno,

otworzyć okno i przewietrzyć pokój.

Zawsze się udawało, ale teraz się nie

udaje. Jedyny przypadek,

kiedy po wierszach

pozostaje smród.

 

Poezja niewolników żywi się ideą,

idee to wodniste substytuty krwi.

Bohaterowie siedzieli w więzieniach,

a robotnik jest brzydki, ale wzruszająco

użyteczny — w poezji niewolników.

 

W poezji niewolników drzewa mają krzyże

wewnątrz — pod korą — z kolczastego drutu.

Jakże łatwo niewolnik przebywa upiornie

długą i prawie niemożliwą drogę

od litery do Boga, to trwa krótko, niby

splunięcie — w poezji niewolników.

 

Zamiast powiedzieć: ząb mnie boli, jestem

głodny, samotny, my dwoje, nas czworo,

nasza ulica — mówią cicho: Wanda

Wasilewska, Cyprian Kamil Norwid,

Józef Piłsudski, Ukraina, Litwa,

Tomasz Mann, Biblia i koniecznie coś

w jidysz.

 

Gdyby w tym mieście nadal mieszkał smok

wysławialiby smoka — albo kryjąc się

w swoich kryjówkach pisaliby wiersze

— maleńkie piąstki grożące smokowi

(nawet miłosne wiersze pisane by były

smoczymi literami…)

 

Patrzę w oko smoka

i wzruszam ramionami. Jest czerwiec. Wyraźnie.

Tuż po południu była burza. Zmierzch zapada najpierw

na idealnie kwadratowych skwerach.



Uploaded bySipos Tamás
Source of the quotationhttp://wierszezxxwieku.blog.pl/2015/02/16/dla-jana-polkowskiego/
Publication date

Jan Polkowskinak (Hungarian)

A vékony kartonajtót be kell csapni, kinyitni az ablakot,

kinyitni az ablakot, kiszellőztetni a szobát.

Mindig sikerült, de most nem

megy. Most az egyszer 

a versek után

bűz maradt.

 

A rabszolgák költészete eszmével táplálkozik,

az eszme vízszerű vérpótló.

A hősök mind börtönviseltek,

a munkás pedig csúnya, de megindítóan

hasznos – a rabszolgák költészetében.

 

A rabszolgák költészetében a fáknak belül

– a kérgük alatt – van keresztjük, szögesdrótból.

Mily könnyedén megteszi a rabszolga az

ördögien hosszú, szinte lehetetlen utat

a betűtől Istenig, egy pillanat alatt, akár

egy köpés – a rabszolgák költészetében.

 

Ahelyett, hogy azt mondanák: fáj a fogam, éhes

vagyok, magányos, mi ketten, mi négyen,

a mi utcánk – azt suttogják: Wanda

Wasilewska, Cyprian Kamil Norwid,

Józef Piłsudski, Ukrajna, Litvánia,

Thomas Mann, Biblia, és persze

jiddisül is valamit.

 

Ha még mindig lakna sárkány ebben a városban,

a sárkányt magasztalnák – vagy búvóhelyeiken

rejtőzködve verseket írnának

– a sárkány felé rázott apró öklöket

(még a szerelmes verseket is

sárkánybetűkkel írnák…)

 

A sárkány szemébe nézek,

és vállat vonok. Június van. Világos.

Mindjárt dél után vihar volt. Az alkonyat először

a tökéletesen négyszögletű terekre száll le.



Uploaded bySipos Tamás
PublisherJelenkor
Source of the quotationgoo.gl/pQfL2F
Publication date

minimap