Pokój samobójcy (Polish)
Myślicie pewnie, że pokój był pusty. A tam trzy krzesła z mocnym oparciem. Tam lampa dobra przeciw ciemności. Biurko, na biurku portfel, gazety. Budda niefrasobliwy, Jezus frasobliwy. Siedem słoni na szczęście, a w szufladzie notes. Myślicie, że tam naszych adresów nie było?
Brakło, myślicie, książek, obrazów i płyt? A tam pocieszająca trąbka w czarnych rękach. Saskia z serdecznym kwiatkiem. Rado iskra bogów. Odys na półce w życiodajnym śnie po trudach pieśni piątej. Moraliści, nazwiska wypisane złotymi zgłoskami na pięknie grabowanych grzbietach. Politycy tuż obok trzymali się prosto.
I nie bez wyjścia, chociażby przez dzrwi, nie bez widoków, chociażby przez okno, wydawał sie ten pokój. Okulary do spoglądania w dal leżały na parapecie. Brzęczała jedna mucha, czyli żyła jeszcze.
Myślicie, że przynajmniej list wyjaśniał coś. A jeżeli wam powiem, że listu nie było- i tylu nas- przyjaciół, a wszyscy się pomieścili W pustej kopercie opartej o szklankę. Uploaded by | Nagypál István |
Publisher | Wydawnictwo Literackie |
Source of the quotation | Wisława Szymborska, Nic dwa razi, 2012, WL, Kraków |
Bookpage (from–to) | 218-219 |
Publication date | 2012 |
|
Az öngyilkos szobája (Hungarian)
Fogadok, hogy azt hiszed, üres volt a szoba. Három szék volt ott, erős háttámlával. Lámpa, a sötétben való küzdelemért. Íróasztal, rajta tárca, néhány hetilap. Egy gondtalan Buddha és egy aggódó Jézus. Hét szerencse elefánt, notesz a fiókban. Azt hiszed, hogy címeink nem voltak ott?
A könyvek, a képek, a lemezek hiányoznak, gondolnád? Ott a vigasztnyújtó trombita, fekete kezében. Saskia, barátságos kis virággal. Az istenek öröm szikrái. Odüsszeusz életről álmodva fekszik kiterítve a polcon, az öt éneken át tartó kalandjai után. A moralisták aranybetűvel írott családneveik a cserzett könyvgerinceken olvashatóak. Közvetlen mellettük a politikusok támasztják nekik a hátukat.
Még sincs kiút az ajtón át, az ablakon keresztül nincs kilátás, pedig a szobából éppen úgy tűnt, van. Szemüvege az ablakpárkányon heverve nézett a távolba. Egy légy zümmögött, vagyis még élt.
Azt hiszed, hogy levelei bármit is elmondanak nekünk. De ha azt mondom, nem volt ott egy levél sem – és mégis, minden barátja, valamennyien egy üres borítékot helyeztek el egy pohár falára.
|