Minulescu, Ion: Don Juan öngyilkossága (Sinuciderea lui Don Juan in Hungarian)

În noaptea-n care Ea nu m-a mai vrut
Am înţeles că sunt un om pierdut,
Şi-n noaptea-aceea, chiar, m-am sinucis
Cu propria-mi legendă-n manuscris...
 
Dar când pe catafalc mi-au aşezat
Cadavrul de amant încornorat
Şi-am înţeles că faima mea de Don Juan
N-a fost decât un simplu titlu de roman,
 
M-am revoltat că marea nedreptate,
Ce mi se pregătea-n eternitate,
Mi-o consfinţea chiar laşitatea mea
Că n-am ucis-o mai întâi pe... Ea...
 
Şi-n timp ce zece popi mă prohodeau
Şi-o sută de femei mă blestemau,
M-am răsucit în lada mea de lemn
Şi-am înviat, ca şi Cristos... solemn!...
 
Şi-aşa,-nsoţit de popi şi de femei,
M-am îndreptat din nou spre casa Ei...
Dar când am dat cu ochii iar de Ea -
Femeia... tot pe mine m-aştepta!...
 
Şi, cum era firesc, ne-am împăcat!...
Iar popii-n cor au binecuvântat
Miracolul, că - deşi mort - eram tot viu,
Şi-n locul meu intrase Moartea mea-n sicriu!…

Azon éjszakán, mikor ő nem kívánt engem,
Az elveszejtő magányt is megéreztem,
Valójában, azon éjjel végeztem magammal,
Éppen a saját kéziratú legendámmal…
 
De, amikor a ravatalra felfektettek
Felszarvazott szerető holttestemmel,
És rájöttem, hogy a Don Juan hírnév
Nem más, egyszerű regénycímnél,
 
A nagy igazságtalanság feldühített,
Amit az öröklét nekem készített,
Éppen gyávaságomat szentesítette,
Mert előbb nem végeztem…vele…
 
Amíg tíz pap szertartáshoz állott
És még száz nő engem átkozott,
Én forogtam a koporsómban
S feltámadtam, mint Krisztus…méltóan!…
 
Így, utánam papokkal és nőkkel
Újra az ő háza felé jöttem…
De amikor a szemébe néztem ‒
A nő…rám várt, úgy éreztem!…
 
S kibékültünk, ahogy lenni szokott!…
Amit a sok pap kórusban megáldott,
A csodát, ‒ bár halott ‒, mégis élek,
S helyettem a koporsóba halálom lépett!…