Vasile, Alecsandri: Csillagok (Stelele in Hungarian)

De la mine pân' la tine

Numai stele şi lumine!


Dar ce sunt acele stele?

Sunt chiar lacrimile mele


Ce din ochii-mi au zburat

Şi pe cer s-au aninat


Cum se-anină despre zori

Roua limpede pe flori!...


Vărsat-am multe din ele

Pentru soarta tării mele!


Multe pentru cei ce sunt

Pribegiţi de pe pământ!


Multe lacrimi de jelire...

Iar de dulce fericire


Ah! Vărsat-am numai două,

Şi-s luceferi amândouă!

Tőlem hozzád csak csillagok

fénye ér el, érted ragyog!

Mégis, miféle csillagok?

Látod, a könnyeim azok

szemeimből szöknek messze,

felaggatom az egekre

ahogy megül friss hajnalon

harmatcsepp a virágokon!…

Hullattam belőlük sokat

sanyarú sorsom miatt!

S mennyit szétszórtan hagyok,

a világ vándora vagyok!

Hullatom könnyem a gyászért…

De nézd, a meglelt boldogságért

Óh! most legszebb két könnyemet,

ők csupán kettőnkért fénylenek!