Vieru, Grigore: Vágylak látni téged, anyám (Mi- e dor de tine, mama in Hungarian)

Sub stele trece apa
Cu lacrima de-o samă,
Mi-e dor de-a ta privire,
Mi-e dor de tine, mamă.

Măicuţa mea: grădină
Cu flori, cu nuci şi mere,
A ochilor lumină,
Văzduhul gurii mele!

Măicuţo, tu: vecie,
Nemuritoare carte
De dor şi omenie
Şi cîntec fără moarte!

Vînt hulpav pom cuprinde
Şi frunza o destramă.
Mi-e dor de-a tale braţe,
Mi-e dor de tine, mamă.

Tot cască leul iernii
Cu vifore în coamă.
Mi-e dor de vorba-ţi caldă,
Mi-e dor de tine, mamă.

O stea mi-atinge faţa
Ori poate-a ta năframă.
Sunt alb, bătrîn aproape,
Mi-e dor de tine, mamă.

Csillagos ég alatt az ér
könnytől dúsul, rohan az ár,
vágyom féltő pillantásod,
vágylak látni téged, anyám.

 Anyácskám, Te: nézd, a kerted,
benne virág, dió, alma,
szemeimben te világolsz,
ajkam a te hited vallja!

Anyácskám, Te: nekem örök
tanítóm vagy, halhatatlan,
jóról, vágyról, emberségről,
üzenj nékem még a dalban!

Gyümölcsödet vihar veri, 
levél foszlik ronggyá a fán.
Vágyom puha öled mama,
vágylak látni téged anyám.

Oroszlánsörényét rázza,
dühöng a tél, vad a határ.
Szavad melegére vágyom,
vágylak látni téged, anyám

Csillagfény, ha arcom éri
mintha kendőd hullna reám.
Ősz vagyok, maholnap öreg,
vágylak látni téged, anyám.