Vieru, Grigore: Anyám hallgatása (Tacerea mamei in Hungarian)

Tăcută

Eşti, draga mea mamă,

Tăcută.

Ca mierla

Ce-nhamă, deshamă

Ca mierla.

Ca frunza

Când merge la coasă,

Ca frunza.

Ca iarba

Când şede la masă,

Ca iarba.

Ca steaua

La moară când duce,

Ca steaua.

Ca piatra

Ce-aminte-şi aduce,

Ca piatra.

Hallgatag.

Az vagy drága anyácskám,

hallgatag.

Mint a rigó

óv, aztán elhagy árván

mint a rigó.

Mint a levél

mikor a kasza levágja,

mint a levél.

Mint a virág

ami az asztalon vár ma,

mint a  virág.

Mint a csillag,

amit felőröl az idő,

mint a csillag.

Mint a kő,

ami emléket hoz elő,

mint a kő.