Arghezi, Tudor: Ajtó fölé (Inscripţie pe o uşe in Hungarian)

Când pleci, sa te-nsoţească paza bună

Ca un inel sticlind în dreapta ta

Nu şovăi, nu te-ndoi, nu te-ntrista,

Purcede drept si biruie-n furtună.

Când vii, păşeşte slobod, râzi si cântă,

Necazul tău îl uită-ntreg pe prag.

Căci neamul trebuie sa-ţi fie drag,

Şi casa ta să-ţi fie zilnic sfântă.

Ha mész, társul úgy vidd a jószerencsét,

Akár gyémántos gyűrűd ujjadon.

Ne állj, ne félj, ne bánd a bút, ha nyom,

Lépj ki, s tekints a vészben győztesen szét.

Ha jössz, a szád a dalt ragyogva mondja,

S küszöbre rakd szíved búját-baját.

Ki itt lakoz, mind kedves jó barát,

És szent a ház, hová belépsz naponta.