Vinokurov, Jevgenyij Mihajlovics: Tavasz jön és kihajt a zsenge fű… (Весною новой новая трава… in Hungarian)
|
Весною новой новая трава… (Russian)Весною новой новая трава Не знает ничего о прошлогодней. Ей память для чего? Она жива, - Ей хорошо без прошлого, свободней.
А мне-то как: забрел в дремучий лес Воспоминаний и не выйду к свету... Мир прошлого! Да он давно исчез! Его давно на самом деле нету!
Был, да пропал, подобно миражу. Прошло с тех пор уж лет пятнадцать этак... А я брожу в густом лесу, брожу С рубцами на лице от бьющих веток.
|
Tavasz jön és kihajt a zsenge fű… (Hungarian)Tavasz jön és kihajt a zsenge fű, a múlt tavasz füvéről mit se tudva. Jobb így neki. Boldog és egyszerű kis léte könnyebb: nem nyűgözi múltja.
De én, de én… Bolyongok úttalan emlékek rengeteg-vad erdejében. Ó, múlt világa! Hol van? Ott suhan! De hiszen itthagyott magamra régen!
Mint köd, szakadt szét gyönyörű korom. Tizenöt év, vagy mennyi telhetett el? S én csak bolyongok egyre, arcomon ág-ostorok szántotta sebhelyekkel.
|