Cvetajeva, Marina: És újra a neved (И тучи оводов вокруг равнодушных кляч in Hungarian)

И тучи оводов вокруг равнодушных кляч,
И ветром вздутый калужский родной кумач,
И посвист перепелов, и большое небо,
И волны колоколов над волнами хлеба,
И толк о немце, доколе не надоест,
И желтый-желтый – за синею рощей – крест,
И сладкий жар, и такое на всем сиянье,
И имя твое, звучащее словно: ангел.

18 мая 1916

Bögölyrajok felhőznek az álmos kedvü gebékre,
és lángpíros kalugai ing hólyagzik a szélbe,
és fürj kiált, és nagy kerek ég homorul rám,
és árad a rozs-hullámra harangszó-hullám,
és lomha beszéd, hogy: így meg úgy, az a német
és messze gyalult fakereszt sáfrányszine éget,
és édes hőség dárdáz fénysugarakkal,
és újra neved - zeng, mint ez a szó zeng: angyal.